Emese és Nándi Luxemburgban: Müllerthal I.

Müllerthal régió

Mivel a hétvégére csupa jó időt mondott az előrejelzés (azaz 14 fok és szikrázó napsütés), úgy döntöttünk, hogy elmegyünk valahova kiràndulni.

A választásunk a Müllerthal régióra esett, amit „kis Svájcnak” is hívnak, mivel egyrészt ajánlották, másrészt az interneten is szuper képek voltak fenn erről a részről.

“Gyakorlott” túrázók lévén a négy rövid útvonal közül a legkönnyebbet választottuk, figyelembe véve azt a tényt, hogy nem sokat sportolunk. :))) A választott túraút egy 8,8 km hosszú körút volt Larochette várától indulva és oda is érkezve. Térkép itt.

Larochette egy nagyon aranyos kisváros (alig 1700 fő) kb. 30 km-re Luxembourgtól. Szuperül ki is néztem az útvonalat az interneten. Egyszerűnek tűnt. Gondoltam ha mégsem találnánk oda emlékezetből, akkor ott a telefonon a GPS. Végül az út felénél egy kicsit megijedtem, mivel a GPS-t nem tudtam elővarázsolni, és arra emlékeztem, hogy nemsokára le kell kanyarodni. Így inkább egy gyors jobb kanyar a következő benzinkútnál és potom 9 EUR-ért már a kezünkben is volt a térkép. :))) A benzinkút utàn 2 km-rel persze ki volt írva, hogy Larochette balra. Sebaj kellhet még a térkép.

A városba megérkezve elkezdtük keresni, hogy honnan is indul az út, de nem nagyon találtuk. Persze az információ ilyenkor már nincs nyitva (értsd augusztus után és hétvégén), és a központban lévő nagy térkép sem segitett. (Megjegyzés: a túraútvonal számát előre meg kell jegyezni, mely nem ugyanaz, mint az internetes oldalon szereplő sorszám). Fel-alà jàrkàltunk egy 400 méteres szakaszon az 5cm x 5cm turistajelzések után kutatva, de hiába. Fogalmunk sem volt, melyiken kell menni. Szóval elhatároztuk, hogy legalább menjünk fel a várba, ha màr itt vagyunk. Újabb fel-alá járkálás a már "jól ismert" 400 méteres szakaszon, mire megpillantottuk a vár feliratot.

Megjegyzés: Larochette-ben a jàrda a legtöbb helyen kb. 15 cm-es és szokatlanul nagy volt a traktor, kombàjn és egyéb óriàs mezőgazdasági jármű forgalma. Így nagyon oda kellett figyelni. :)))

A várba vezető út nagyon rövid volt, gyorsan felértünk. Közben még màlnaszedésre is jutott idönk. :)))

Szerencsénkre a várban voltak prospektusok, szóval délutàn 3-kor el is indultunk az eredetileg kinézett útvonalon, amely szerint az út 2,5 óra alatt tehető meg. Szóval sietni kellett, ne hogy lemenjen a nap. :))

Az út tényleg nagyon egyszerű volt és egyáltalán nem megerőltető. A következő képeket az útvonalon készitettem a telefonommal, mivel persze hogy most kellett a fényképezőgépemnek is elromlania.

Az út a Manzenbach folyó partján vezetett végig, bár víz már nem sokáig volt a mederben. :)))

Az út felénél volt a Meysembourg kastély egy tó partján. Jelenleg felújítás alatt és magánkézben.
További képek itt.

Az út elvezetett egy uszoda és egy focipálya mellett.

Az út végén a Larochette kastéllyal szemben volt a Verluerekascht (németül: Verlorenkost) torony, melyhez két legenda is fűződik. Az egyik szerint a név jelentése „elveszett étel”, mivel az építkezés soràn egy szakàcsnő hordta fel az ebédet a munkásoknak, míg nem az egyik nap elbotlott és kiöntötte az összes ételt. A másik legenda szerint a név jelentése „elveszett pénz”, mivel a torony nem volt alkalmas őrtoronynak, mert a völgy rossz oldalára építették.